|
A magánszemély a személyautóját kölcsönadja egy Kft-nek, úgy hogy a gépjármű fenntartási és üzemeltetési költségét a kft vállalja, a magánszemély bérleti díjat nem számol föl, a kft a személyautót üzleti célra fogja használni. Terhel-e valakit cégautó adó és ha igen akkor kit?
Valakinek lesz cégautó fizetési kötelezettsége - a gépjármű adóról szóló törvény 17/C.§/3/ bekezdése alapján.
A törvény ugyanis előírja, hogy adóköteles az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számoltak el.
A törvény további rendelkezései alapján pedig egyértelmű az is, hogy a költségelszámolónak nem feltétlenül a magánszemély tulajdonosnak kell lennie. Így szól a szabály:
„17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
(2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és
a) a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,
b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.
(3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.”
Tehát:
A magánszemély bérbeadhatja saját tulajdonú személygépkocsiját egy Kft-nek, akár a sajátjának is – ingyenesen is, bérleti díj ellenében is. Ezesetben azonban a személygépkocsi után a cégautó adó fizetési kötelezettség beáll, mert megvalósul a feltétel, hogy a cég utána költséget számol fel. A cégautó adó fizetője a magánszemély lesz, ha azonban a cég elmulasztja a költségelszámolás tényéről a tulajdonos értesítését, akkor a cég köteles az adót megfizetni.
----------------------------------------------------------------------------------------------
| Ingatlan bérbeadás áfa szabályai |
|
|
|
Az APEH honlapján megjelent állásfoglalást ismertetjük az ingatlan bérbadás áfa szabályainak értelmezéséről.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóalany - a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes – ingatlan bérbeadási tevékenységére adókötelezettséget választhat. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerint az adóalany az ingatlan bérbeadásra választott adókötelezettségtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az áfatörvény 88. §-a szerint az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az áfatörvény 187. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná.
Az áfatörvény 187. § (2) bekezdése értelmében, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában, alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentesség olyan személyhez kötődő mentességi forma, amely az adóalany minden olyan áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletére kiterjed, amelyben jogosult alanyi adómentes minőségében eljárni. Az áfatörvény alanyi adómentességre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az alanyi adómentes adóalany ingatlan bérbeadási tevékenységét nem alanyi adómentes minőségében végezné, amennyiben arra az adóalany az áfatörvény 88. §-a alapján adókötelezettséget választott. Az alanyi adómentesség az adóalany valamennyi ügyletére kiterjed, ezáltal felülírja a korábbi – az áfatörvény 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – választását. Ennek okán az alanyi mentes időszak alatt történő ingatlan bérbeadás is adómentesen történik, levonási jog nélkül. [Az áfatörvény 188. § (3) bekezdés f) pontját is figyelembe véve az ingatlan bérbeadásból származó bevétel az alanyi adómentesség választására jogosító bevétel számításakor figyelembe veendő, függetlenül attól, hogy az egyébként (vagyis, ha az adóalany azt nem alanyi adómentes minőségében végezné) adómentes lenne, vagy adóköteles.]
Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való - áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerinti - 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdésében előírt időtartam vonatkozásában emiatt előfordulhat, hogy az ingatlan bérbeadásra korábban adókötelezettséget választott adóalany, alanyi adómentessége megszűnését követően – az öt éves időtartam leteltéig – ismét adókötelesen kell, hogy bérbe adja ingatlanát.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
| APEH üzemenyagárak szeptemberre |
|
|
|
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette a szeptember 1-je és szeptember 30-a között, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban alkalmazható üzemanyagárakat.
A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 297 forinttal, a gázolaj 277 forinttal, a keverék 324 forinttal, az autógáz pedig 167 forinttal számolható el a jövő hónapban.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
---------------------------------------------------------------------------------------------
| Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert |
|
|
|
Az RSM DTM tanácsadó cég hírlevele ismerteti: egyes juttatások jövőre is adómentesek maradtak, így 2010-ben is adómentesen biztosítható a munkavállalóknak a számítógép- és internethasználat.
A béren kívüli juttatási formák túlnyomó többsége egy kedvezményes - a munkabér terhénél alacsonyabb mértékű - adózási körbe került. A jövő évtől a kifizetőt így 25 százalékos adó terheli majd az üdülési csekk, a munkáltató (vagy kapcsolt fele) üdülőjében történő üdültetés, a melegétkeztetés formájában juttatott bevétel (meleg-étkeztetési utalvány), az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési támogatás (iskolakezdési utalvány), a helyi bérlet megtérítése, az önkéntes nyugdíjpénztári és az önkéntes egészségpénztári befizetés után.
Az idei évhez képest kedvező változás, hogy 2010-től a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik. Az üdülési csekk felhasználási köre ugyanakkor szűkül, kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be. A további cafeteria elemek esetében a kedvezményes adómértékkel történő adóztatás értékhatárai nem változnak jövőre, azaz bizonyos juttatási formáknál továbbra is csak korlátozott mértékig lehet élni a kedvezőbb adózási lehetőséggel. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89 százalékos adóteher társul.
A hidegétkeztetés-utalvány, valamint az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó biztosítása, a művelődési intézményi szolgáltatás (kultúrautalvány), illetve a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány (ajándékutalvány) nem került be a kedvezményes körbe. Ezek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, és a kifizetőt 97,89 százalékos adóteher terheli. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez ugyancsak 97,89 százalékos adóteher társul.
Habár az adómentesen adható ösztönzők köre 2010-től jelentősen beszűkül, az RSM DTM szerint még mindig érdemes élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal.
Ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó 100 ezer forint éves keret áll rendelkezésére a munkavállalók béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken keresztül felhasználva a nála jelentkező 100 ezer forint költséghez képest 75 ezer forint kerül a munkavállalók zsebébe. Míg, ha a 100 ezer forintot bérként fizeti ki, a bérnövekményből csupán 55.183 forint marad a munkavállalónál, amennyiben pedig az éves bruttó bére meghaladja a 3 millió 937 ezer forintot, már csak 40.358 forint. Vagyis, a bérbe beépítéssel a munkavállaló - az alapbérétől függően - 19.817 és 34.642 forint között összeget veszít el.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
| Kft. üzletrész átruházása |
|
|
|
Ha egy Kft. tagja ki akar válni a társaságból, erre csak egy módja van, mégpedig üzletrészének átruházásával. Tehát nincsen lehetőség a tagsági jogviszony felmondására, vagy más módon történő megszűntetésére. Mivel az üzletrészek forgalomképesek, vagyis adásvétel tárgyai lehetnek, így az üzletrész-átruházás leggyakoribb esete az üzletrész adásvételi szerződéssel való eladása. Üzletrész-átruházás esetén vevőként szerepelhet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy kívülálló személy.
A törvény más szabályokat állít fel arra az esetre, ha a vevő a társaság egy tagja, és megint másokat, ha egy kívülálló személy.
Ezek alapján, az üzletrész főszabályként szabadon átruházható a társaság egy másik tagjára. Sőt, a társasági szerződésben elővásárlási jogot is biztosíthatunk valamelyik tagnak, aki ezáltal előnybe kerül a másik taggal szemben az üzletrész eladása során. Az üzletrészt megvásárló tag ilyenkor nem két üzletrésszel fog rendelkezni, hanem saját üzletrésze növekszik az átvett üzletrész mértékével.
A kívülállókra történő üzletrész átruházást a törvény szigorú szabályokhoz köti, annak érdekében, hogy megakadályozza a tagok által nem kívánt személy taggá válását. Üzletrészt kívülálló személyre csak olyan esetben lehet átruházni, ha az átruházó tag törzsbetétjét teljes egészében befizette. Ez a szabály csak az üzletrészt átruházó tagra vonatkozik, vagyis az lényegtelen, hogy a többi tag teljesítette-e már ezt a kötelezettségét. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Lehetőség van azonban a társasági szerződésben e jogot korlátozni vagy kizárni. Ha erre nem kerül sor, akkor fennáll az elővásárlási jog. A jogosult tag ezt a jogát azonban nem ruházhatja át másra, és nem is élhet bármeddig vele. Ezek alapján, ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap.
Ha úgy kerülne sor az eladásra, hogy az elővásárlásra jogosultat nem tájékoztatták, pert lehet indítani. Minderre azonban csak a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül kerülhet sor.
Nem adásvétel útján történő átruházás esetén nincs elővásárlási jog, azonban a társasági szerződésben a tagok az adásvételi szerződésen kívüli átruházást korlátozhatják, vagy kizárhatják.
Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tagváltozás a társasággal szemben azonnal hatályos, vagyis az új tag a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságait attól függetlenül gyakorolhatja, hogy a cégjegyzékbe már bejegyezték-e.
| Mikor zárathat be egy üzletet az APEH? |
|
|
|
A gyakorlatban egyre gyakrabban találkozunk olyan esettel, amikor az adóhatóság az üzletbezárásra vonatkozó jogaival él. Hogy tehet ilyent – és miként védekezhet a vállalkozó? Először is szögezzük le, hogy ilyen intézkedés megtétele akkor sem kötelező az adóhatóság számára, ha a jogszabályi feltételek fennállnak, mérlegelés jogkörben eltekinthetnek e súlyos intézkedés alkalmazásától. Ha ellenben így döntöttek a feltételek fennállása esetén maga a mérlegelés már eredménnyel nem kifogásolható.
Az üzletbezárás feltételeit az Art. 174.§-a tartalmazza, a következők szerint.
Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adózó
a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét.
A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt.
A kiszabott bírságról és a lezárásról, illetőleg a tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a lezárás, illetőleg a felfüggesztés időtartamáról, egyidejűleg az adóhatóság értesíti az adózót a határozatban foglaltak végrehajtásának kezdő időpontjáról. A lezárás időpontjának meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.
A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. A lezárás akadályozása esetén az adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
Ha az adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a lezárást a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.
A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletek kielégítését megakadályozza.
A nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása mind olyan körülmény, amely nem csak mulasztási bírság kiszabását, az üzlet bezárását vonja maga után, de arra is jogalapot teremt az adóhatóságnak, hogy a vállalkozó adóalapját és fizetendő adóját (vállalkozói szja, áfa) becsléssel állapítsa meg. (Art. 108.§)
Természetesen az üzletbezárás intézkedésével szemben az általános szabályok szerinti jogorvoslatnak van helye - tehát a határozat fellebbezhető, illetve bíróság által felülvizsgálható. Ilyen adóhatósági intézkedés esetén ezen jogorvoslati lehetőségekkel lehet élni.
| Nem lesz kötelező a működési engedély a boltoknak |
|
Jelentősen liberalizálná a kormány a kereskedelmi tevékenységet a jövőben - néhány fontos kivételtől eltekintve -, egy bolt indítását elég lesz bejelenteni az illetékes jegyzőnek, s nem kell megvárni az engedélyét, mivel az engedélyezési joga megszűnik (várhatóan októbertől).
A kormány várhatóan utolsó augusztusi ülésén tárgyalja a kereskedelmi és piaci tevékenységekről szóló új rendeletek tervezetét, amit a kormány az uniós jogharmonizáció miatt kénytelen meglépni. A változások kedvezően érintik a kereskedelemmel foglalkozó cégeket, ugyanis az új jogszabály értelmében megszűnik a helyi jegyzők engedélyezési joga egy bolt indítása esetén, mindössze bejelentési kötelezettségük lesz a leendő kereskedőknek - olvasható a gazdasági tárca előterjesztésben.
A módosítással az állam megszabadul évi 25-30 ezer engedélyezési eljárástól, a leendő bolttulajdonosok pedig időt nyernek és spórolnak az illetéken. Ugyanis ma egy boltalapítási engedély elbírálása minimum 30 nap - már ha nincs szükség további hatósági engedélyekre. Az új szabályozás szerint csak ott marad fent a működésiengedély-kötelezettség, ahol azt élelmiszer-egészségügyi és biztonsági körülmények indokolják. Így például a nyers hús forgalmazásával is foglalkozó boltok kénytelenek lesznek működési engedélyt kérni, de a feldolgozott hústermékekre már nem vonatkozik a kötelezettség.
Továbbra is csakis engedéllyel forgalmazhatóak a dohánytermékek, a gyógyszerek, a veszélyes vegyi, illetve tűzveszélyes anyagok, így például a növényvédő szerek. Engedélyköteles maradna a javaslat szerint az autó-, fegyver- és a tűzveszélyes anyagok kereskedelme, illetve a vendéglátó-ipari termékek kereskedelme, kivéve a büfékben és a rendezvényszervezők által értékesített termékeket. Nem változnak a szeszes italok, a vegyi áruk és a szexuális termékek forgalmazásáról rendelkező részletszabályok sem.
Új csődszabályok szeptember 1-től
A 2009. évi LI. törvény 2009. szeptember 1-i hatálybalépéssel módosította a Csődtörvényt. A csődeljárás intézményébe próbáltak életet lehelni, mert ez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Egyes vélemények szerint forradalmi változások történtek azzal, hogy ez a módosító törvény teljesen újraírta a csődeljárás szabályait – ezzel azért csínján kell bánni, nem eszik olyan forrón a kását. Vizsgáljuk meg az új csődeljárási szabályokat – mire lehet használni őket? Segíti a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését? Vagy nehezíti a hitelezők követelés-behajtását?
Változatlan szabály, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.
Az viszont egy teljesen új szabály, hogy egy hitelező is benyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet. Ennek az a feltétele, hogy az adóssal szemben elismert és fizetési határidőben sem vitatott követelése álljon fenn, amelyet az adós felszólítás ellenére sem fizetett meg.
Tehát a hitelező választhat, hogy csődeljárást, vagy felszámolási eljárást kezdeményez az adósa ellen. A törvényhozó úgy gondolta, talán a hitelezők távlatosabbnak gondolják a csődeljárás kezdeményezését.
Van egy olyan törvényi rendelkezés, hogy a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett az adós arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerve előzetes egyetértését megszerezte. Így tehát a hitelező csődeljárási kérelmének benyújtásához is az adós egyetértése szükséges. Azért felszámolási eljárásnál ilyen nincs – ott nem kell összebeszélnie a hitelezőnek az adósával, egyoldalúan benyújtható.
A csődeljárás iránti kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről.
A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása lényegében szünetel. Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti.
Ez alapján egy vállalkozás a már benyújtott felszámolási kérelem elől a csődeljárásba menekülhet. Így pl. a bank, vagy az adóhatóság, vagy bármely hitelező felszámolási kérelme esetén az eljárás az, hogy a bíróság felhívja az adóst nyilatkozattételre az adóst, elismeri-e a követelést, vagy 30 nap haladékot kérhet. Így az adós előtt újabb lehetőség nyílik meg: a csődeljárási kérelem benyújtását is választhatja. Ez a rendelkezés ilyen formában nem előnyös a hitelezőknek. Az eddig csődöknek – ha voltak egyáltalán, mindig felszámolás lett a vége.
Jelentős bírság szankció is van: a bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a és a hitelező a törvényben írt kötelezettségeiket elmulasztják.
A hitelező kérelme alapján ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét.
A csődeljárás menete
Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg.
Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is.
Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását.
|
|
|
|
|
|
